Nyomtató kellékanyag újrahasznosítás - Veszélyes hulladék helyett termék

Világszerte évente közel 1 milliárd festékkazetta (toner) és tintapatron kerül legyártásra és ebből Európában 160 millió, az Egyesült Államokban évi 375 millió darab hasznosítható üres festékkazetta és tintapatron kerül hulladéklerakóba, vagy hulladékégetőbe. 

Ez azt jelenti, hogy másodpercenként hozzávetőlegesen 17 toner vagy tintapatron kerül szemétbe ahelyett, hogy újrahasznosítással visszakerülne az anyagok környezettudatos körforgásába. Ez az elképesztő mennyiségű hulladék 90%-ban újrahasznosítható lenne, és bár folyamatosan javul az újrahasznosított kellékanyagok felhasználásának aránya – törvényi szabályozások és a vásárlók környezeti tudat javulásának köszönhetően – a környezetre rótt terhük még mindig igen magas.

A műanyag, amit ezen kellékanyagok előállításához használnak, nagyon lassan bomló anyag, típustól függően a bomlási ideje 400, de akár 1000év is lehet. Ráadásul mind a tonerekből, mind a tintapatronokból kikerülhet a festékpor, vagy tinta is, melyek fokozottan terhelik környezetünket. A kiürült kellékanyagok ólom, más nehézfém és egyéb mérgező összetevőik miatt kormányrendelet szerint veszélyes hulladéknak minősülnek.

Kíméli a természeti erőforrások felhasználását

A nyomtató kellék újrahasznosító ipar már most évente mintegy 44 millió liter gázolajjal egyenértékű energiát, 17 000 tonna alumíniumot és 10millió tonna fát takarít meg évente tevékenységével, hiszen egy-egy kazetta-, patrontöltés, vagy után-gyártás során 97%-ban felhasználható. A testek szélsőséges esetekben akár 15-ször, de átlagosan is legalább 5-7 alkalommal felhasználhatóak mielőtt teljesen elhasználódnak.    

Költségkímélő

 

102/1996. számú Kormányrendelet szerint az irodatechnikai berendezések (pl.: nyomtatók, fénymásolók) elhasznált tintapatronjai és festékkazettái – amennyiben nem kerülnek újrahasznosításra - veszélyes hulladéknak minősülnek, melyek elszállítatásáról a felhasználójának gondoskodnia kell. Az elszállítatást és megsemmisítést megoldhatja beszállítójával is, ha ő rendelkezik ezek begyűjtéséhez jogosultsággal, de nem árt meggyőződni arról, hogy szállítónk gondoskodik-e a kellékek újrahasznosíttatásáról. Ellenkező esetben ugyanis a kellékanyag újra-gyártóknak értéket képviselő üres testek továbbra is hulladéktelepeken kötnek ki, és ráadásul a legtöbb esetben a megsemmisítésért kilogrammonkénti árat kell a fogyasztónak fizetnie. Költségvonzaton túl ez papírmunkával is jár, hiszen a rendelet szerint ha nem kerülnek ezen testek újrahasznosításra, veszélyes hulladékokra vonatkozó eljárás és kezelés hatáskörébe esnek, következésképp szerepeltetni kell a hulladékbevallásban is.

Összegezvén a kormányrendeletek, az esetleges költségvonzatok, a fenntarthatósági szempontok és a józanész is azt diktálja, hogy kiürült festékkazetták, tintapatronok gyűjtését megszervezni és újrahasznosításra továbbadni nem csakhogy ésszerű, de szükséges is, hiszen a jelenben is mérhető előnyein túl, a nagyobb arányú újrahasznosítással a jövő generációk dolgát könnyítjük meg.