Eddigi legmagasabb koncentrációban fedeztek fel mikroműanyagot A műanyag mikroszemcsék minden eddiginél nagyobb koncentrációját mérték a kutatók a Földközi-tenger fenekéről vett mintákban, de valószínűsítik, hogy máshol is ugyanilyen mértékű lehet a szennyezés - írja a Zhvg.
A Manchesteri Egyetem kutatói Olaszország közelében vettek üledékmintákat: volt olyan, amelyben négyzetméterenként 1,9 millió műanyagdarabkát is találtak. Tanulmányuk a Science tudományos lap aktuális számában jelent meg. A mikroműanyag-darabok között ruházati és más szintetikus textíliák szálai, valamint az évek során széttöredező nagyobb tárgyak apró részecskéi voltak. A kutatók az eredmények alapján úgy vélik, a műanyag mikroszemcsék – vagyis az egy milliméternél kisebb darabkák – a tengerfenék egyes helyein koncentrálódnak, a mélytengeri áramlatok szállítják őket oda. "Az áramlatok építik az úgynevezett uszadékrétegeket, gondoljunk csak a víz alatti dűnékre, amelyek akár több tíz kilométer hosszúak és több száz méter magasak is lehetnek. Ezek a Föld legnagyobb üledékhalmai között vannak. Döntően igen finom iszapból állnak, ezért sejtettük, hogy találunk bennük mikroszemcséket" – mondta Ian Kane, a nemzetközi kutatócsoport vezetője. A számítások alapján évente nagyjából 4-12 millió tonna műanyag szemét ömlik az óceánokba, főként a folyókból. Gyakran lehet olvasni a víz színén úszó szeméttömegről, a tudósok szerint azonban ez a látható réteg mindössze az egy százalékát képviseli a tengerekben rejlő hulladéknak, a többi 99 százalékról nem tudni, merre lehet. Szinte biztosra veszik, hogy valamennyi a tengeri élőlények gyomrába jutott, de a nagyobb része összetört és egyszerűen elsüllyedt. A kutatásban használt minták az Olaszország, Korzika és Szardínia közötti területről származnak. A tudósok szerint a világ számos más helyén működnek hasonló áramlatok a mélyben, tehát amire rábukkantak, nem különlegesség. Aggasztónak találták, hogy ugyanezek az áramlatok szállítják az oxigént és a tápanyagokat a tengermélyi élővilágnak. Nemrég mutatták ki a Greenpeace kezdeményezésére indított vizsgálatok, hogy már a budapesti csapvízben is van mikroműanyag. A koronavírus, amely a klímaváltozás elleni harcot is a partvonalra szorítja2020. március 20. 13:49 - CHIKANSPLANET  A COVID-19 kórokozó, vagy ahogy mindenki emlegeti, a koronavírus, mindössze pár hónap leforgása alatt az egész világ életét felbolygatta: a kínai Vuhan városából indult betegség villámgyorsan eljutott a pandémia, azaz a világjárvány státuszig. Mint minden korábbi, hasonló méretű járvány, a COVID hatásai is szerteágazóak: a nyilvánvaló egészségügyi következmények mellett a gazdaság számos ágazata hatalmas kihívásokkal néz szembe az elkövetkező időszakban. De vajon mennyiben befolyásolja a jelenlegi, rendkívüli helyzet a klímaváltozás ellen folytatott harcot? A levegő tisztább A koronavírus leglátványosabb velejárója ebben az aspektusban minden kétséget kizáróan a szén-dioxid kibocsátás mérséklődése, amely a közlekedési korlátozások bevezetése és az ipari termelés jelentős csökkenése miatt nem meglepő. Előbb a járvány bölcsője, Kína, majd a legsúlyosabban érintett európai ország, Olaszország felett figyelték meg a szakértők a levegő drasztikus mértékű tisztulását. Főként az ázsiai ország esetében volt feltűnő a károsanyag kibocsátás csökkenése: a Föld elsőszámú légszennyezőjeként számon tartott ország szén-dioxid kibocsátása körülbelül 25 százalékkal csökkent a tavalyi év hasonló időszakához képest. Olaszország területén szintén figyelemreméltó, műholdfelvételeken is látható módon csökkent a légszennyezettség. Mi lesz veled, műanyag? A fenntartható életmód egyik leghangsúlyosabb szempontja, a műanyaghasználat mérsékletére irányuló törekvések ebben az időszakban érthető módon a háttérbe szorulnak. A koronavírus elleni küzdelem nélkülözhetetlen fegyverei a különböző orvosi eszközök, például az egyszer használatos, műtétekhez használt kesztyűk, katéterek, inzulin tollak, vagy a lakosság által is széles körben használt védőmaszkok, így ezen kellékek a megszokottnál nagyobb számban történő gyártása és beszerzése a veszélyhelyzetben prioritássá válik minden ország számára. Az olyan, elmúlt években tapasztalt pozitív tendenciák terén is kisebb visszalépés figyelhető meg, mint a fenntartható anyagokból készült csomagolások műanyag társaikkal szembeni favorizálása. A vírus terjedésének korlátozása érdekében ugyanis a szállítók igyekeznek minél biztonságosabban lezárni küldeményeiket, amely több műanyag felhasználását jelenti. A vírus Egyesült Államokban való megjelenésekor a Starbucks is határozott lépésre szánta el magát: megtiltották, hogy a látogatók saját maguk által hozott bögrékbe kérjék a kávét, helyette ideiglenesen ismét az eldobható, egyszer használatos papírpoharak kerültek előtérbe. Jövőkép A fenti, közvetlen hatásokon túl számos közvetett tényező is befolyásolja a járványügyi vészhelyzet hosszú távú megítélését. Az otthoni munkavégzés kényszerű, globális tesztje elgondolkodtathatja a nagyvállalatokat az utazási irányelveik esetleges megváltoztatásáról, hiszen az olyan, mindenki számára elérhető szolgáltatások, mint a streaming, vagy az egyszerű videokonferencia a személyes találkozók jelentős hányadát ki tudná váltani. Ez főleg az olyan országokban lenne igazán fontos, ahol a nagy távolságok miatt ezek a találkozók csak repüléssel megoldhatóak. A rendkívüli helyzet a vállalatok home office intézményével kapcsolatos aggályait is szertefoszlathatja. Azon munkakörök esetében, ahol a mindennapi feladatok elvégzéséhez nem lenne feltétlenül szükséges fizikailag egy helyen tartózkodni a kollégáknak, az otthoni munkavégzés szélesebb körben elérhetővé tétele kézenfekvő döntés lenne. Arról nem is beszélve, hogy ilyen módon az irodaházak, vállalati központok fenntartása, üzemeltetése is jóval kevesebb forrást emésztene fel. A koronavírus okozta rendkívül helyzet legfontosabb leckéje viszont egyértelműen az emberi empátia területén keresendő: mivel a járvány nem válogat, az országok összetartása kritikus ezekben az időkben, legyen szó a vakcina fejlesztéséről, majd siker esetén terjesztéséről, az adott országban külföldinek minősülő betegek ellátásáról, vagy a jó gyakorlatokkal kapcsolatos tudásmegosztásról. Ez pedig a kórokozó legyőzését követően a klímaváltozás elleni harcban is segítségünkre lesz. Forrás: CHIKANSPLANET IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA |
Hulladékhírek
Csak ebben az évben már 7 millió embernek kellett elhagynia az otthonát az időjárás miatt
Írja az index.hu internetes hírportál. Az idei év első felében közel hétmillió ember kényszerült otthona elhagyására a szélsőséges A szervezet szerint, mivel az év második felében általában gyakrabban fordulnak elő szélsőséges A jelentés megemlíti a Fani ciklont, amely miatt 1,4 millió embernek kellett elköltöznie Indiában és Bangladesben, illetve az Idai ciklont is, amely hatalmas pusztításokat végzett Mozambikban, Alexandra Bilak, a szervezet vezetője cselekvésre szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy Az IDMC jelentésében szerepel az is, hogy a fegyveres konfliktusok miatt 3,8 millió ember Forrás: index.hu |
Eltakarítják a világ egyik legnagyobb szemétszigetét
Ázsia belefullad az elektronikai hulladékba
A tokiói ENSZ Egyetem vasárnap kiadott jelentése szerint több mint 12 millió tonna elektronikai hulladék termelődött 2010 és 2015 között Ázsiában. Ez több mint a gízai nagy piramis súlyának kétszerese – írja az MTI.  Az index.hu - n megjelent cikk szerint a műszaki cikkek iránti megnövekedett kereslet hatására Kambodzsa, Kína, Hongkong, Indonézia, Japán, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Dél-Korea, Tajvan, Thaiföld és Vietnam 12,3 millió tonna e-hulladékot termelt a vizsgált öt évben. Csak Kínában kétszeresére nőt az e-hulladék mennyisége 2010 és 2015 között; ez 6,7 millió tonna szemetet jelent. A mutatók szerint 2015-ben az egy főre jutó elektronikai hulladék-termelés Hongkongban volt a legmagasabb (21,7 kilogramm), és Kambodzsában a legalacsonyabb (1,1 kilogramm). A növekedés érthető: egyre több készülék jelenik meg, egyre több fogyasztó vásárolja őket, és a termékek gyors lecserélése miatt egyre több az e-hulladék.A jelentés kitér az e-hulladékok nem megfelelő és illegális módon történő megsemmisítésére, illetve az újrahasznosításából eredő problémákra is. Az elektronikai hulladékok nem megfelelő kezelése, például a nyílt színi égetés olyan egészségi problémákat okozhat, mint a pajzsmirigyműködés megváltozása, a csökkent tüdőfunkció és fejlődési visszamaradás gyermekkorban. A jelentés szerint az elektronikai hulladékok megfelelő feldolgozását gátolja a témával szembeni tudatosság hiánya, valamint az, hogy mindehhez pénzre és a környezetvédelmi szabályok betartatására lenne szükség. FORRÁS: index.hu |
Autógyártás hulladék nélkül - Ford
A Ford mind a tizenkét európai gyártólétesítményében elérte, hogy az üzemek hulladék-kibocsátása nullára csökkenjen – közölte az autóipari vállalat a távirati irodával. - írja a www.innoportal.hu Ezzel évente hatezer tonnával kevesebb hulladék kerül a lerakókba, mint 2011-ben, ez a mennyiség megfelel egy 12,5 ezer lakosú kisváros hulladéktermelésének. A Ford így már egyáltalán nem terheli hulladékkal a környezetet, miközben 1,2 millió autót készít évente Európában. A hulladék-kibocsátás nullára csökkentésében számos innovatív megoldás játszik szerepet: a brit Dagenham üzemben például brikettálják a forgácsoló gépek hűtővizének iszapját, így a gyártási folyamat során újrahasznosítható a benne lerakódott olaj. A spanyolországi Valencia üzemben a reciklálásra már nem alkalmas hulladékot alternatív energiaforrásként hasznosítják. A zéró hulladék-kibocsátású Ford gyárak sorában a spanyolországi Valencia és a romániai Craiova üzem a két legújabb létesítmény.
A Ford Motor Co. globális autóipari és mobilitási vállalat, központja a Michigan állambeli Dearborn. Világszerte 201 ezer alkalmazottat foglalkoztat, és 67 gyártóüzemet működtet. A saját tulajdonú vállalatokban körülbelül 53 ezer alkalmazottat, az összevont, illetve nem összevont közös vállalkozásokkal együtt pedig 68 ezer embert foglalkoztató Ford Európa felel a Ford márkához tartozó autók gyártásáért, értékesítéséért és karbantartásáért Európa ötven piacán. A Ford Motor Credit Co. mellett a Ford Európa üzleti tevékenysége magában foglalja a Ford Ügyfélszolgálat és huszonnégy gyártóüzem (tizenhat saját tulajdonú vagy összevont közös vállalat és nyolc nem összevont közös vállalkozás) működtetését. Az első Ford autókat 1903-ban szállították Európába – ugyanabban az évben, amikor a Ford Motor Companyt alapították, az európai gyártás 1911-ben indult meg. |
Szemétválogatás játszva
 Egy új szoftver segítségével tennék hatékonyabbá az újrahasznosítható hulladék kiválogatását. A rendszer fejlesztését az érintőképernyős játékok inspirálták. - írja mernokbazis.hu A hulladék szétválogatása nem éppen örömteli elfoglaltság – ragadós, büdös, és könnyen elvághatjuk a kezünket az éles szélekkel. A Jodone nevű vállalat ebből a kicsit sem megnyerő tevékenységből most egy emberek és robotok együttműködésén alapuló játékot készít, amivel a hatékonyságot és a pontosságot növelné. Az első kísérleti projekt egy minnesotai hulladékfeldolgozó üzemben zajlik, amibe a dolgozókat is bevonták. Először egy érintőképernyőn kiválasztják az újrahasznosítható hulladékokat, majd a megfelelő kategóriába – papír, műanyag, fém stb. – sorolják őket. Az utasításokat a szoftver egy robotkarnak továbbítja, amely a kiválasztott tárgyat megfogja, és a megfelelő tartályba dobja. Akinek átlagon felüli újrahasznosítási arányt sikerül elérnie, bónuszfizetést kap.
A rendszer kezelői felülete (Forrás: Jodone) Cole Parker, a Jodone vezérigazgatója úgy véli, hogy az emberek szívesen oldanak meg rejtvényeket, és vállalkoznak szellemi kihívásokra. A munka is sokkal érdekesebbé tehető, ha egyfajta játékként tekintünk rá. A ráfordítás azonban pénzügyileg is megtérülhet. A vállalkozás becslései alapján a rendszer 24 millió dollár többletforgalmat generálhat a hulladékfeldolgozó létesítményeknek, ha a szoftvert normál ipari robotokkal kombinálják. Laboratóriumi körülmények között, óránként 2500 tárgy szétválogatása mellett 95%-os pontosságot értek el. Ez nyolcszor gyorsabb sebesség, mint amire egy ember egyedül képes. A minnesotai kísérleti projekt során próbálják ki a szoftvert először a laboron kívül. Mint az köztudott, a robotok nagyon jók a manuális munkában – főleg amikor milliószor kell ugyanazt megcsinálni. Az emberek ezzel szemben inkább problémamegoldásban, kategorizálásban, azonosításban erősek, és jól boldogulnak akkor is, ha megváltoznak a körülmények – magyarázta Parker. |
Betiltották a kapszulás kávékat
 A német városban korlátozzák az egyszerhasználatos kapszulás kávék használatát és forgalmazását. A környezetvédelmi hatóság azért látta fontos döntésnek a tiltást, mert összesítve nagyon nagy mennyiségű hulladékot termelnek az eldobható kapszulák.
|
Élelmiszer hulladék helyzete 2016-02-29
Egy felmérés szerint az EU-ban évente 90
millió tonna ételt dobunk kukába, világszerte évente 1,3 milliárd tonnát
pocsékolunk el, ami az összes előállított élelmiszer egy harmada, miközben 870 millió éhezéssel küzd. A Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint Magyarországon sem jobb a helyzet, a legutóbbi adatok szerint 566 ezer tonna élelmiszer-hulladék keletkezik egy évben. Csak a háztartásokból 218 ezer tonna hulladékról beszélhetünk, ennek negyede Budapesten keletkezik. Családokra lebontva évente átlagosan 100 kilogramm élelmiszer megy a szemétbe, ami egy átlagos háztartás élelmiszer vásárlásának 10%-át teszi ki. Ez nagyságrendileg azt jelenti, hogy évente 50 ezer forintot dobunk a kukákba élelmiszer formájában.  Mindeközben egyre nagyobb problémát jelent az éhezés Magyarországon, és különösen súlyos a gyermekek helyzete. Ötvenezerre becsülik a tartósan éhező gyerekek számát, az időszakosan éhezők akár négyszer ennyien is lehetnek, írta az INDEX az OECD statisztikáira hivatkozva. A G8-ak vezetői mindez ideáig figyelemfelhívó akciókkal és kampányokkal harcoltak a pazarlás ellen, de most elsőként Franciaország kötelezi törvénnyel arra áruházait, hogy a megmaradt élelmiszert kötelezően jótékonysági célra kell felajánlaniuk. A francia törvény értelmében a négyszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű boltokra vonatkozik majd a szabály, és a megsértése 3750 eurós büntetést von majd maga után. Mindez a jótékonysági szervezeteknek és az élelmiszerbankoknak is fontos, hiszen így olyan élelmiszerforrásaik lesznek, ahonnan rendszeren számíthatnak majd ételre. Miután az Egyesült Királyságban 150 ezren követelték, hogy legyen hasonló törvény, az Ethical Consumer kihozott egy listát a legkevésbé etikus boltokról, amin az Asda lett az első, a Lidl pedig a második.
Egy átlagos 4 fős amerikai család háztartásából évente 526kg élelmiszer kerül kidobásra. Fotó: Robert Clark National Geographic A felhalmozódott élelmiszer-felesleg kérdésével Magyarországon nonprofit és civil szervezetek foglalkoznak, ilyen pl. a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amelynek fórumához nemrég csatlakozott még a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatala (Nébih) is.
 Az INDEX körbekérdezte a nagyobb áruházláncokat is arról, hogy ők mit kezdenek a maradék élelmiszerekkel.
|
