Az idei év első felében közel hétmillió ember kényszerült otthona elhagyására a szélsőséges
időjárás (például viharok és árvizek) miatt a világon az idei év első felében – közölte az országokon
 belüli menekültfolyamatokat figyelő, genfi székhelyű nemzetközi központ, az IDMC (Internal
Displacement Monitoring Centre). A jelentést a kormányok, az ENSZ humanitárius ügynökségei és sajtójelentések alapján állították össze.

A szervezet szerint, mivel az év második felében általában gyakrabban fordulnak elő szélsőséges
 időjárási jelenségek, az év végéig az otthonukat elhagyók száma megháromszorozódhat, és
elérheti akár a 22 milliót; ezzel az idei az egyik legsúlyosabb esztendővé válik.

A jelentés megemlíti a Fani ciklont, amely miatt 1,4 millió embernek kellett elköltöznie Indiában és Bangladesben, illetve az Idai ciklont is, amely hatalmas pusztításokat végzett Mozambikban,
Malawiban, Zimbabwében és Madagaszkáron. Iránban a lakosság közel 90 százaléka volt 
árvizeknek kitéve.

Alexandra Bilak, a szervezet vezetője cselekvésre szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy
fordítsa meg a kedvezőtlen folyamatot, és legyen a belső menekültek millióinak segítségére.

Az IDMC jelentésében szerepel az is, hogy a fegyveres konfliktusok miatt 3,8 millió ember
menekült el otthonából, a legtöbben Szíriában, Kongóban, Etiópiában és Jemenben kényszerültek lakhelyük elhagyására.

Forrás: index.hu

Az Ocean Cleanup alapítvány szerint a rendszer tesztelése még az év végén megkezdődik az Egyesült Államok nyugati partjainál, majd az eredetileg tervezettnél két évvel korábban, már 2018 első felében átszállítják a szemétgyűjtőt a nagy csendes-óceáni szemétszigethez.

A tisztítórendszer vízfelszínen lebegő része olyan, mint egy sorompó, míg a víz alá nyúló része egy szűrő, amely felfogja a műanyag hulladékot, de szabad áthaladást biztosít a tengeri élőlények számára. Az áramlatok lassan az U alakú sorompóhoz sodorják a szemetet, amelyet aztán hajóval összegyűjtenek és kivisznek a szárazföldre újrahasznosítás céljából.

A sorompót eredetileg a tengerfenékhez akarták rögzíteni, ám rájöttek, hogy sokkal hatékonyabb, ha a szűrőberendezés a hulladékhoz hasonlóan szabadon lebeg a vízfelszínen, mert így automatikusan eljut a legszennyezettebb területekre. Ezzel a módszerrel öt év alatt a szemétsziget 50 százalékát lehet felszámolni.

A rendszer ötletgazdája a mindössze 22 éves Boyan Slat, aki azután szentelte életét az óceán kitakarításának, hogy egyszer Görögországban búvárkodva több műanyagzacskóval találkozott, mint hallal.

A fiatalember ötlete óriási sikert aratott a filantróp amerikai szupergazdagok körében, amit mi sem bizonyít jobban mint, hogy az alapítványa áprilisban bejelentette, 21,7 millió dollár adományt gyűjtött össze november óta, megteremtve a szükséges anyagi forrást az éles tesztek megkezdéséhez.

A Ocean Cleanup tisztítórendszere ugyan nem képes begyűjteni az óceánban lebegő apró műanyagrészecskéket, de Slat szerint a nagyobb hulladékok, például halászhálók és csomagolórekeszek begyűjtése révén megakadályozza azok lebomlását, és a táplálékláncba való bekerülését.

Don't Waste It

Jason Mercier neve nem ismeretlen a művészek körében, több alkotása is elismerést váltott ki társaiból – most unokatestvére megbízásából elkészítette Steve Jobs portréját egy különleges perspektívából – írja aziphonekozosseg.hu.

Már elég sok verzióját láttuk Jobs halhatatlanná tételének, mint tetoválás, szobor, színelőadás, de Jason ennél különlegesebb módon akarta megörökíteni a legendás vezetőt.

Barátait kérte meg, hogy régi elektronikai hulladékaikat ne dobják ki, sőt, keressék elő a pincéből vagy a padlásról és adják oda neki. A billentyűzeteket, alaplapokat, apró chipeket szükség szerint szétdarabolta, majd ragasztóval és rögzítőelemekkel elkezdte összerakni a képet.

A kép megalkotásakor nem csak Apple kütyüket használt fel, hisz Jobs nem csak az Apple korában tevékenykedett, már jóval azelőtt is részese volt az elektronika világának.

Forrás: www.dontwasteit.hu 

A Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint Magyarországon sem jobb a helyzet, a legutóbbi adatok szerint 566 ezer tonna élelmiszer-hulladék keletkezik egy évben.

Csak a háztartásokból 218 ezer tonna hulladékról beszélhetünk, ennek negyede Budapesten keletkezik. Családokra lebontva évente átlagosan 100 kilogramm élelmiszer megy a szemétbe, ami egy átlagos háztartás élelmiszer vásárlásának 10%-át teszi ki. Ez nagyságrendileg azt jelenti, hogy évente 50 ezer forintot dobunk a kukákba élelmiszer formájában.

Mindeközben egyre nagyobb problémát jelent az éhezés Magyarországon, és különösen súlyos a gyermekek helyzete. Ötvenezerre becsülik a tartósan éhező gyerekek számát, az időszakosan éhezők akár négyszer ennyien is lehetnek, írta az INDEX az OECD statisztikáira hivatkozva.

A G8-ak vezetői mindez ideáig figyelemfelhívó akciókkal és kampányokkal harcoltak a pazarlás ellen, de most elsőként Franciaország kötelezi törvénnyel arra áruházait, hogy a megmaradt élelmiszert kötelezően jótékonysági célra kell felajánlaniuk.

 A francia törvény értelmében a négyszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű boltokra vonatkozik majd a szabály, és a megsértése 3750 eurós büntetést von majd maga után. Mindez a jótékonysági szervezeteknek és az élelmiszerbankoknak is fontos, hiszen így olyan élelmiszerforrásaik lesznek, ahonnan rendszeren számíthatnak majd ételre.

Miután az Egyesült Királyságban 150 ezren követelték, hogy legyen hasonló törvény, az Ethical Consumer kihozott egy listát a legkevésbé etikus boltokról, amin az Asda lett az első, a Lidl pedig a második.

A felhalmozódott élelmiszer-felesleg kérdésével Magyarországon nonprofit és civil szervezetek foglalkoznak, ilyen pl. a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amelynek fórumához nemrég csatlakozott még a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatala (Nébih) is.

A hazai szabályozás most is lehetővé teszi a maradék élelmiszerek szétosztását, a logisztika jelenti a nagyobb kihívást, mondta az Indexnek Cseh Balázs, az Élelmiszerbank alapítója és vezetője. Ők a legnagyobb, ezen a területen dolgozó szervezet, indulásuk óta összesen több mint 34,4 ezer tonnányi élelmiszert osztottak szét az országban, a szállítmányok értéke összességében meghaladta a 14,4 milliárd forintot. A legnehezebb feladat, hogy helyi szinten olyan szervezeteket találjanak, amelyeknek megfelelő erőforrásaik vannak az élelmiszerek rendszeres begyűjtésére és kiosztására. „Például hogy legyen egy ember, aki minden szombat este 10-kor el tud menni a Tescóba, elhozni a lejárat előtt álló, felajánlott élelmiszert” – érzékeltette Cseh Balázs, aki szerint egyébként sajnos van egy kontraszelekció a rendszerben, hiszen éppen a legnehezebb helyzetben lévő térségekből hiányzik leginkább a képesség, hogy ezeket megszervezzék.

Az INDEX körbekérdezte a nagyobb áruházláncokat is arról, hogy ők mit kezdenek a maradék élelmiszerekkel.

•          Az Auchan 2014 óta működik együtt az Élelmiszerbankkal, első körben tesztüzemmel csak Solymáron és pékárut adnak, később azonban más áruházak és más termékek is bekapcsolódhatnak. A program elindulása óta több mint 146 000 terméket adományoztak, mintegy 16 millió forint értékben. Emellett az Auchan soroksári áruházában 2014 decembere óta, 2015 áprilisától pedig a budaörsi, csepeli és kecskeméti áruházakban állati takarmányozásra a zöldséget és a pékárut is elszállíttatják. Egy áruházból egy hónap alatt körülbelül 18-19 ezer kg zöld hulladékot és 12-15 ezer kg kenyérhulladékot visznek el.
•         A Tesco is az Élelmiszerbankot említette, már most 40 áruházukból viszik így el a maradékot, év végéig azonban még több áruház beléphet a rendszerbe. Egyelőre ők is csak pékárut adnak, tavaly márciustól idén májusig 171 123 kiló élelmiszert mentettek meg a kidobástól, és adtak át. A vasárnapi zárva tartás miatt pedig vasárnap lejáró egyéb élelmiszereket is adnak majd, zöldségeket, húsokat, tejtermékeket.
•         A Spar egyelőre elsősorban csak takarmányozásra ad át megmaradt árut állatvédő szervezeteknek, évente átlagosan közel 2000 tonna terméket. Itt is főleg pékáru marad meg.
•          A CBA megkeresésünkre azt mondta, hogy az üzletláncukhoz csatlakozó franchise-partnerek saját hatáskörben döntenek arról, hogy a közeli minőségmegőrzési idővel rendelkező árucikkeket jelentős árkedvezménnyel értékesítik, vagy felajánlják azokat humanitárius célokra. Szerintük az ilyen típusú adományok helyi szinten, nem pedig központi szervezéssel tudnak hatékonyan és jól működni, hiszen az adott üzlet vonzáskörzetében lévő intézmények, szervezetek lehetnek ennek kedvezményezettjei. Ők nem vezetnek arról központi nyilvántartást, hogy mennyi ilyen típusú terméket adnak át a CBA-boltok.
•         A Lidl Magyarország tudomása szerint itthon hasonló intézkedés bevezetése még nem volt tervben, de náluk nincs is túl sok felesleg, azt írták a több mint 10 éves tapasztalatuk alapján jól meg tudják határozni, hogy mely termékcsoportból általában mekkora mennyiségre van szükség egy-egy nap. Ehelyett inkább pénzadományokkal próbálnak segíteni. Ezen túl tisztítószereket, tisztálkodási szereket, kozmetikumokat ajánlottak fel, illetve 50 raklapnyi ruhát gyűjtött a rászorulóknak.