Tények a hulladékról

Földünk lélekszáma meghaladta a 7 milliárdot, népességünk ezzel a létszámmal éves szinten a becslések szerint 4-5 milliárd tonna hulladékot termel. Miközben a szemétlerakók száma évről-évre nő, közben természeti erőforrásaink a kimerülés határán, erdőségeink mérete folyamatosan zsugorodik, természeti kincseink fogyatkoznak. A civilizált világ káros hatásait mindannyian látjuk saját környezetünkön is, de a fenntarthatósággal foglalkozó cikkekből, jövőnket firtató becslésekből is borús híreket kapunk.

Magyarországon az eurostat adatai alapján évente körülbelül 20 millió tonna hulladék termelődik, és ebből 3,5 millió tonna kerül ki a háztartásokból. Ez annyit tesz, hogy 1 magyar lakosra 2 tonna hulladék jut évente, ebből fejenként saját háztartásunkban körülbelül 360kg hulladékot termelünk, vagyis átlagosan 1kg szemét jut a háztartásokban mindenkire naponta.
 
tonerstatisztika


A háztartásokból kikerülő hulladék mértéke nagyságrendileg megegyezik a száz évvel ezelőtti értékekkel, azzal a nagy különbséggel, hogy ma már a lerakásra kerülő hulladékok ~60%-a újrahasznosítható lenne. Nagy változás következett be a hulladékok összetételében is a szerves hulladék javára, ezért mára a szemétlerakók váltak felelőssé az európai üvegházhatású gázkibocsájtás 3%-áért, mivel a biológiai hulladék lebomlása során metán keletkezik.


Gyűjtsük szelektíven – a hulladék érték!

Manapság a háztartásokból és az irodákból kikerülő hulladék, jelentős hányada csomagolási hulladék és egyéb papírhulladék melyek szelektív gyűjtéssel újra hasznos nyersanyagokká válhatnak. Ezek használatával kíméljük a fogyóban lévő elsődleges nyersanyagainkat és jelentős energiát is megspórolunk. A szelektíven gyűjtött hulladék, értéket képvisel, nem szabad hagynunk, hogy lerakásra kerüljön.

toneratvetelkp



A papírt kiemelve egy átlagos háztartás hetente 5kg papírhulladékot termel, melynek előállításához körülbelül 2200 liter víz felhasználása szükséges, ugyanakkor használt papírból készült „újrapapír” gyártásához feleannyi energiára és negyedannyi vízre van csak szükség, mint a fából készült új papíréhoz. 1 tonna vegyes papír újrahasznosításával annyi energiát takaríthatunk meg (350kWh), ami 700 liter benzin energiájával egyezik meg.

A civilizáció fejlődésével megjelentek otthonainkban, irodáinkban az elektromos berendezések is. A legtöbb háztartás és iroda napjainkban képtelen meglenni technikailag fejlett korunk vívmányai nélkül, melyek használata életünk elengedhetetlen részévé vált. Magyarország évente 160 000 tonna elektronikai hulladékot termel, legnagyobb gondot a mobiltelefonok, a számítógépek, laptopok és perifériáik (nyomtatók, monitorok) okozzák. Újra-használatukról, újrahasznosításukról kiemelten gondoskodnunk kell, hiszen használatból való kikerülésükkor veszélyes hulladékká válnak, mert olyan mérgező anyagokat is tartalmaznak, mint például az ólom, a higany, a kadmium és a poliklórozott bifenilek (PCB) melyek közvetlen veszélyt jelentenek a velük kapcsolatba kerülő élőlények egészségére.

elektronikaihulladek
Az elektronikai hulladékok nagy része anyagában újrahasznosítható, például 100 darab mobiltelefon újrahasznosításával 1,6kg rezet, 3,5gramm aranyat, 35g ezüstöt, és 1,5g palládiumot nyerhetünk. Kiemelten veszélyes hulladéknak számítanak az irodatechnikai berendezések szalagjai, patronjai, kazettái melyek a ma már mind szélesebb körben elterjedt nyomtatók használata során keletkeznek. Ezek újra-használatára mára egy szép eredményeket felmutató iparág épült. A nyomtató kellék újrahasznosító ipar évente mintegy 44 millió liter gázolajjal egyenértékű energiát, 17 000 tonna alumíniumot és 10 millió tonna fát takarít meg évente tevékenységével, hiszen egy-egy kazetta-, patrontöltés, vagy utángyártás során 97%-ban felhasználható. A testek szélsőséges esetekben akár 15-ször, de átlagosan is legalább 5-7 alkalommal felhasználhatóak mielőtt teljesen elhasználódnak. Tonerek, tintapatronok műanyag részeinek lebomlási ideje hulladéklerakókban 400-1000 év is lehet.

Egyéb nem veszélyes hulladékaink környezetszennyező hatása igen jelentős, tekintve hogy a természetben nem találnak felvevőre, és bomlási idejük évszázadokban mérhető (műanyagpalackok lebomlásához 100, az üdítős dobozokéhoz 200, az üveg lebomlásához legalább 1000 év szükséges). Szelektív hulladékgyűjtéssel és feldolgozással számottevően csökkenthető sokféle hulladékkörnyezetszennyező hatása; kis odafigyeléssel és energiaráfordítással sokat segíthetünk a természet megóvásában. Az ország számos pontján működő hulladékudvarok többsége rendelkezik ingyenes átvevő helyekkel, ahol a lakosság körében termelődő veszélyes hulladékokat (sütőolaj, fénycsövek, akkumulátorok) is ingyenesen átvesznek. Az újra-használat, szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás kulcsfontosságú az egyre fogyóban lévő nyersanyagaink megóvásában, hiszen minél több már használatban lévő anyagot tudunk visszaforgatni, annál kevesebb nyersanyagot használunk fel az új termékek gyártásához, miközben rengeteg energiát is megtakarítunk.

Éljünk és vásároljunk tudatosan

tonervisszavetel
Újrahasznosítás terén akad bőven teendő - a háztartásunkban, munkahelyünkön keletkezett és a közterületekről összegyűjtött hulladékok mindössze 20%-a hasznosul újra és 80%-uk kerül lerakásra -, de természetesen a legjobb hulladék az, ami nincs. Legfontosabb feladat a hulladék keletkezésének megelőzése, ami vásárlásaink tudatosításával kezdődik (tudatos vásárlók 12 pontja). Gondoljuk meg kétszer, hogy valóban szükségünk van-e az adott termékre, illetve járjuk körbe az adott kérdéskört. Válasszuk a környezetbarát technológiával készült, vagy „újra-hasznos” termékeket, törekedjünk a tartós használati eszközök vásárlására. Figyeljünk a csomagolására, nézzünk utána a gyártónak, győződjünk meg a termék minőségén túl a gyártó felelősségtudatáról is.
Comments